Sokkal több, mint „villanyos rajztábla”

Kis építészirodák működését is hatékonyabbá teheti, ha kihasználják a magas szintű tervezőszoftverekben rejlő lehetőségeket – derül ki Klenk Csaba, friss Ybl-díjas építész nyilatkozatából. A Kern és Klenk irodában már a vázlatterveket 3D-ben készítik, és a háromdimenziós modell alkalmazására biztatják a társtervezőket is.

Kimagasló építészi munkássága, valamint vállalkozó szelleme elismeréseként Ybl Miklós-díjat vehet át Klenk Csaba építész, aki jól felkészült, fiatal építészként Paks városába, kisvárosba, kistérségbe települt, szembenézve az ezzel járó egzisztenciális kockázatokkal és kihívásokkal. Ez már önmagában is elismerésre méltó vállalkozás” – olvasható többek között az idei Ybl-díjasok laudációjában. Klenk Csaba természetesen örül a díjnak, de – mint kérdésünkre elmondja – kissé értetlenül áll a paksi működést méltató szavak előtt: „Nekem teljesen természetes volt, és soha nem éreztem hősies vállalkozásnak, hogy Pakson kezdtem dolgozni. A diploma megszerzése után feleségül vettem évfolyamtársnőmet, Kern Andreát, és jó lehetőségnek látszott, hogy az ő szülővárosába költözzünk. Ebben persze az is szerepet játszott, hogy Pakson voltak és vannak beruházások, nem okozott nehézséget, hogy munkához jussunk.”

A fiatal építészházaspár 1989-ben a helyi önkormányzat (azaz akkor még: tanács) vállalkozási irodáján kezdett dolgozni. Az apróbb munkáktól egy 24 lakásos társasházig terjedt a feladatok nagyságrendje; ez utóbbi tervezésében Balázs Mihály vezető tervező irányítása alatt dolgoztak. Később Klenk Csaba átkerült az önkormányzat műszaki osztályára – felesége ekkor már gyesen volt –, majd a magánmegbízások szaporodásával önállósodtak, és megalakították kis családi építészirodájukat. „Balázs Mihály és Török Ferenc irodájával továbbra is megmaradt a jó kapcsolatunk, gyakran az ő paksi szatellitjükként dolgoztunk. Ennek az a nagy előnye is megvolt, hogy Pakson sem maradtunk magunkra szakmai értelemben; voltak mestereink, akikre felnézhettünk, akiktől útmutatást kaphattunk” – teszi hozzá Klenk Csaba.

Az önálló Kern és Klenk iroda megalakítása után a Nemetschek Allplan szoftverét is elsősorban azért választották tervezőprogramként, hogy az ugyancsak Allplannal dolgozó Balázs Mihályékkal egyszerűbb legyen a közös munka. „Nekik kifejezetten jó tapasztalataik voltak a programmal, nekünk is nagyon ajánlották. Ma már a sokadik verziót használjuk, és egyáltalán nem bántuk meg, hogy az Allplan mellett döntöttünk.” Egy licensszel kezdték, később vásároltak egy másodikat, de a nagy előrelépés a harmadik után következett, amikor áttértek a hálózatos működésre. „Nagyon megkönnyítette a dolgunkat, hogy biztosak lehettünk benne, tényleg mindannyian ugyanazon a terven dolgozunk, nincs félreértés, nincs fölösleges munka” – magyarázza az építész, hozzáfűzve: „Ennek különös jelentősége van egy olyan kis irodában, amilyen a miénk, ahol mindenki mindent csinál.”

20100426_kcs_02

Ebből adódik az is, hogy igyekeznek kihasználni minden lehetőséget, amit az Allplan kínál. Már az első vázlatoktól kezdve 3D modellben dolgoznak, azt fejlesztik tovább az aktuális tervezési fázisnak megfelelően. Ugyanazt a vázlattervet használják a látványtervek elkészítéséhez – egy másik Nemetschek-szoftver, a Cinema segítségével –, majd az engedélyezési tervek kidolgozásához. A kiviteli tervek, költségvetési kiírások elkészítését szintén nagyban segíti a szoftver. „Láttunk már olyan anyagkiírásokat, ahol nagyságrendi hibák fordultak elő. Ez nem történhet meg, ha a listákat közvetlenül a tervek szerkezeti, rétegrendi adataiból nyerjük.”

Az Allplan alkalmas a társtervezőkkel való hatékony együttműködésre is. A legegyszerűbb a dolguk az állandó statikuspartnerükkel, aki maga is Allplan-szoftvert használ. „A szerkezettervező egyszerűen felhasználja az általunk készített modellt. De volt arra is példa – egy térbeli vasbeton szerkezet esetében – hogy mi vettük át és fejlesztettük tovább a statikus által készített terveket” – illusztrálja Klenk Csaba az együttműködésben rejlő lehetőségeket.

20100426_kcs_03

Épületgépész partnereik más programmal dolgoznak; nekik dwg formátumban küldik át az adatokat. „Próbáljuk rávenni őket, hogy ők is a 3D modellt használják… Azt hiszem, sok építésznek az a tapasztalata, hogy számos problémát el lehetne kerülni, ha a gépészek következetesen három dimenzióban gondolkodnának, illetve dolgoznák fel terveiket” – vet fel egy messzebbre vezető gondolatot.

Az Allplan igen összetett program, számos lehetőség rejlik benne, „nem nagyon tudtunk olyat felvetni, amit – ha másképp nem, a budapesti Nemetschek-központ támogatásával – ne lehetett volna megoldani”. Klenk Csaba még azt is hozzáfűzi: időnként meglepve látja, hogy komoly, nagy építészirodák, csupán egyfajta „villanyos rajztáblaként” használják nagy értékű CAD-programjaikat. „Mi kicsik vagyunk, hatékonyaknak kell lennünk. Mi nem engedhetjük meg magunknak azt a fényűzést, hogy ne használjuk ki az Allplanban meglévő hasznos adottságokat” – hangsúlyozza.